Get Adobe Flash player

Mit kell tudni a tűzifáról?

Tiszta, gazdaságos, környezetbarát tüzelőanyag, melyet az emberiség az idők kezdetétől napjainkban is a legszívesebben használ.

A frissen kivágott fa nedvességtartalma 40-50%, ezért fűtőértéke csak 2000-2500 kalória. Magas nedvességtartalom esetén az égetés során kipárolgó vízgőz nagyon rontja a hatásfokot és a tüzelőberendezést, valamint a kéményt is tönkre teszi. A feldolgozott (fűrészelt, hasított) és szellős helyen legalább egy évig tárolt száraz tűzifa fűtőértéke már eléri a 3800-4000 kalóriát is. A fentiekből kitűnik, hogy a megfelelő időben történő beszerzés számos kiemelkedő előnyt jelent a felhasználónak.

Mit kell tudni a tűzifa méréséről?

Az utóbbi években lezajlott egy jelentős változás, mégpedig az, hogy a tűzifát nem súlyra (mázsa), hanem térfogatra (köbméter) vásároljuk, hogy a változó nedvességtartalom ne befolyásolja a mérés pontosságát.

Fontos hangsúlyozni, hogy az erdőgazdálkodók soha nem alkalmazták és nem is alkalmazzák a fa súlyra történő mérését (kivéve lutro, atro).

 

A hengeres tűzifa mérése

A hengeres tűzifa térfogatának meghatározását két alapvető módon végezzük:

  1. Az egy méter hosszúság feletti rönköt (2-6m), jellemzően 16 cm átmérőtől készítenek, melynek térfogatát darabonként, térfogatszámítással határozzák meg. A számolás megkönnyítése érdekében a szakemberek könyv formájába foglalt köböző táblázatot alkalmaznak. (1. ábra)
  2. Az általában 10-25 cm átmérő közötti fákat a kitermelés során egy méter hosszúságúra vágják, melyből 1,7 méter magas rakatot készítenek. (2. ábra)
  3. Tehát egy 5 méter hosszú, 1,7 méter magas rakat (sarang) 5 erdei köbméter. (3. ábra)

1. ábra 2. ábra 3. ábra

Az „erdei” köbméter kifejezést a szakma kizárólag a méteres tűzifa esetén alkalmazza.

 

Hogyan ellenőrizhetjük a gépkocsin, hogy hány köbméter hengeres tűzifát kaptunk?

  1. Az egy méter hosszúság feletti rönk formájában lévő fákat darabonként kell mérni felrakodásnál, vagy lerakodásnál a térfogatszámításhoz szükséges adatok (átmérő, hosszúság) megadásával. (4. ábra)
  2. Az egy méter hosszúságú fákból álló rakatot a következő módon ellenőrizhetjük:
    Például, ha a plató hossza 4,5 méter, a rakatok magassága mindkét oldalon 1,2 méter, akkor 4,5 m x 1,2 m = 10,8 köbméter, mely számot 1,7-tel elosztva megkapjuk, hogy 6,35 erdei köbméter tűzifa van a járművön. (5. ábra)

4. ábra 5. ábra

Tehát egyméteres tűzifa esetén az általános képlet: platóhosszúság szorozva a rakatmagassággal, osztva 1,7-tel, szorozva a rakatok számával (ami jellemzően két sor).

 

A hasított tűzifa mérése

A magyarországi fogyasztói igényekben is bekövetkezett jelentős változás új helyzetet teremtett. Manapság a tűzifát a vevők többsége már nem rönkben, hanem feldolgozva (fűrészelve, hasítva) igyekszik megvásárolni, ugyanis sok embernek komoly problémát jelent ezt a munkát elvégezni, hiszen erejük vagy idejük nincs, vagy rájöttek, hogy a baltás-fűrészes napszámos drágábban dolgozik, mint a nagyüzemi hasító gépek.

A tüzelőanyag kereskedők egymással versengve arra törekednek, hogy az elvárásoknak minél jobban megfeleljenek. Ennek érdekében a lehető legtöbb fát dolgozzák fel előre, hogy azt a legjobb minőségben (legszárazabban) tudják prezentálni a vásárlók felé. A rönk vagy a méteres tűzifa a feldolgozást követően a rájuk vonatkozó mérési szabályokkal már nem mérhető. Szerencsére a fűrészelt, hasított tűzifa esetében sem kellett feltalálni semmilyen új mértékegységet, hiszen a térfogat mértékegysége a köbméter itt is tökéletesen alkalmazható. Míg hazánkban a hasított tűzifa kínálata az 1990-es években jelent meg, addig a fejlett nyugati országokról elmondható, hogy már 80-100 éves hagyománya van. Ennyi idő alatt tökéletesre fejlesztették a feldolgozást és a csomagolást a vezető európai gépgyártók, az osztrák Posc, a német Binderberger és a finn Palax.

Valamennyi gyártó technológiája ömlesztve csomagolja a feldolgozott tűzifát. Nem azért nem rakják kézzel sorba kalodába, mert nincs rá pénzük, hanem azért, mert gazdaságtalan. Sajnos mi még a csomagolás költségét sem engedhetjük meg magunknak, de nem is feltétlenül szükséges, mert a tároló edény (konténer), vagy a szállító jármű platójának térfogata egyszerűen és pontosan kiszámítható (hosszúság x szélesség x magasság = m3, hengeres tároló esetén: (r2 x π) x m = m3.

E mennyiség kifejezésére használatos az ömlesztett köbméter. (6-7. ábra)

6. ábra 7. ábra

Egy köbméter rönk, vagy méteres tűzifa 25-35 cm méretűre feldolgozva (fűrészelve, hasítva) 1,7-1,8 ömlesztett köbméter térfogatú fát jelent. Tehát, ha Ön eddig 6 m3 fát vásárolt rönkben vagy sarangban, akkor feldolgozva (fűrészelve, hasítva)
6 x 1,7-1,8 = 10 – 11 ömlesztett m3 fát kell vásárolnia.

A csomagolási többletköltség miatt a kereskedésekben lassan terjed a raklapra hálósan, vagy big-bag zsákban csomagolt ömlesztett tűzifa, de jelen van a fajlagosan legdrágább kalodás is.

 

Hogyan ellenőrizhetjük a hasított tűzifa mennyiségét a gépkocsin?

Mérje meg a plató vagy konténer (belső!!!) hosszúságát, szélességét, magasságát és a H x Sz x M szorzás elvégzésével megkapja az eredményt. Raklapon, hengeresen hálóval csomagolt fa esetén az (r2 x π) x m egyszerű térfogat számítási képlettel boldogulunk.

3600-3800Kcal/kg

Érdekességképp említhetjük meg, hogy a világ legzordabb vidékein (Szibéria, Alaszka, Skandinávia) jellemzően puhafával (nyír, fenyő) fűtenek, míg hazánkban a keményebb fafajokat (tölgy, bükk, akác) részesítik előnyben a tűzifa kitermelés és felhasználás során.