Get Adobe Flash player

Mit kell tudni a tűzifáról?

  • A tűzifa tiszta, gazdaságos, környezetbarát tüzelőanyag, amelyet az emberiség az idők kezdetétől fogva használ.
  • A minőségi tűzifa – szakszerű kiszárítással – magas fűtőértékű, természetes energiahordozó, amely a tüzelőberendezéseket sem károsítja.
  • A tűzifa lehet kemény- vagy puhafa, mindkettő kiváló tüzelőanyag, bár hazánkban inkább a keményfa tüzelő (bükk, tölgy, akác) az elterjedtebb.

A kitermelt fa nedvességtartalma attól függ, hogy milyen régen vágták ki, és hogy milyen módon tárolták. A frissen kivágott tűzifa nedvességtartalma eléri a 40-50%-ot is, ezért a fűtőértéke kb.: 2500 kalória. Az égetés során kipárolgó vízgőz rontja az égés hatásfokát és a tüzelőberendezést, valamint a kéményt is károsítja. A feldolgozott- fűrészelt, hasított- és szellős helyen legalább egy évig tárolt lég száraz tűzifa már fűtésre teljesen alkalmas, fűtőértéke elérheti a 3800-4000 kalóriát is. A fentiekből kitűnik, hogy ha a tűzifa nedvességtartalma csökken, akkor a fűtőértéke nő, tehát megfelelő idejű száradás mellett a legjobb fűtőértékén égethető el, és a tüzelőberendezést, valamint a kéményt sem károsítja.

Mit kell tudni a tűzifa méréséről?

A tűzifa mérésével kapcsolatban sokféle téves és pontatlan információval találkozhat a laikus. Mi a piaci feltételek változásainak és a vásárlói igényeknek eleget téve, az alábbi hiteles és pontos leírással szeretnénk segíteni Önt a tűzifa térfogatának meghatározásával kapcsolatban.

Tűzifa vásárlásnál érdemesebb köbméterben megállapodni, mint súlyban, mert a száradás során jelentős a súlyveszteség. Mázsára történő vásárlás esetén a víz súlyát is figyelembe kell venni (40-50%), így nem a fát, hanem a vizet vásároljuk drágán. Ne feledje, a víznek is van súlya, mégis literben mérik, a fának is van súlya, mégis az idők kezdetétől köbméterben mérik.

Az alábbi ábrákkal és példákkal a tűzifa mérésében kívánunk segítséget nyújtani.

A hengeres tűzifa térfogatának meghatározását két alapvető módon végezzük:

A rönk

Hosszú tűzifa
Az 1 méter hosszúság feletti rönköt (2-6 m), jellemzően 16 cm fölötti átmérőtől készítjük.
Ezeknek a térfogatát darabonként, térfogat számítással határozzuk meg. A számolás megkönnyítése érdekében köböző táblázatot alkalmazunk.

 

 

 

 

A standard tűzifa rakat

1 méteres tűzifák

 

Az általában 10-25 cm átmérő közötti fákat a kitermelés során 1 méter hosszúságúra vágják, melyből 1,7 méter magasságú rakatot készítenek. Tehát egy 5 méter hosszú, 1,7 m magas rakat (sarang) 5 erdei köbméter. A képen egy erdei köbméter tűzifa látható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hogyan ellenőrizhetjük a gépkocsin, hogy hány köbméter tűzifát kaptunk?

Minőségi tűzifaPéldául, ha a plató hossza 4,5 méter, a rakatok magassága mindkét oldalon 1,2 méter, akkor (4,5 m × 1,2 m) × 2 =10,8, mely számot elosztva 1,7-el, megkapjuk, hogy 6,35 erdei köbméter tűzifa van a járművön.

Tehát egyméteres tűzifa esetén az általános képlet: platóhosszúság szorozva a rakatmagassággal, osztva 1,7-el, szorozva a rakatok számával (ami jellemzően két sor).

 

 

 

 

 

Sajnos a piacon jelen vannak különböző trükkökkel próbálkozó tűzifa kereskedők is, akik a jóhiszemű – jellemzően idősebb – emberek kiszolgáltatottságát, tájékozatlanságát kihasználva, őket jelentősen megkárosítva próbálnak érvényesülni.

1 m magasságig rakott tűzifa

Keresztbe rakott tűzifák

A képen látható farakat mennyisége az erdei köbméternek mindössze 59%-a, mivel a rakat magasságának csökkenésével arányosan csökken a térfogat.

Tűzifa vásárlásakor mindig ügyeljen arra, hogy a kialkudott ár konkrétan milyen mennyiségű tűzifára vonatkozik!

 

 

 

 

 

 

 

A keresztbe rakott tűzifa

Tűzifa keresztbe rakvaEgy másik trükk, ha a rakatot nem szálirány szerint, hanem soronként keresztbe rakják. A képen látható tűzifa rakat az előző példához viszonyítva is kevesebb, mert a keresztbe rakott fák között lényegesen több kitöltetlen hely van. Ezáltal a mennyiség 0,5 m3 körül alakul.

Tűzifa vásárláskor figyeljen a rakásirányra is!

 

 

 

 

 

 

 

 

A fa nedvességtartalma alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk a tűzifát:

  • 10% nedvességtartalom: nagyon száraz fa
  • 15% nedvességtartalom: légszáraz fa
  • 20% nedvességtartalom: szárazfa
  • 40-50% nedvességtartalom felett: frissen kivágott fa

A fák testsűrűség szerinti csoportosítását az alábbi táblázat szemlélteti, melyben kb. 15%-os nedvességtartalmat vettünk figyelembe.

Csoport Fafaj Testsűrűség
Nagyon könnyű fa kanadai-, és feketenyár, cédrus 380-450kg/m3
Könnyűfa fűz, hárs, vadgesztenye, éger, fehér-, és rezgőnyár, egyéb fenyők 450-560kg/m3
Félnehéz fa akác, vadkörte, bükk, kőris, tölgy, szil, dió, nyír, vörösfenyő 580-680kg/m3
Nehézfa som, cser, gyertyán, eper 760-880kg/m3

 

Néhány fafaj fűtőértéke:

Fafaj Fűtőérték nyersen Fűtőérték szárazon
tölgy, bükk, gyertyán, akác, kőris, juhar, nyír, szil, éger, nyár, fűz kb. 2500Kcal/kg

kb. 3600-3800Kcal/kg

erdeifenyő, vörösfenyő, lucfenyő kb. 2600Kcal/kg kb. 3700-3900Kcal/kg

Érdekességképp említhetjük meg, hogy a világ legzordabb vidékein (Szibéria, Alaszka, Skandinávia) jellemzően puhafával (nyír, fenyő) fűtenek, míg hazánkban a keményebb fafajokat (tölgy, bükk, akác) részesítik előnyben.

cca. 3600-3800Kcal/kg

Érdekességképp említhetjük meg, hogy a világ legzordabb vidékein (Szibéria, Alaszka, Skandinávia) jellemzően puhafával (nyír, fenyő) fűtenek, míg hazánkban a keményebb fafajokat (tölgy, bükk, akác) részesítik előnyben a tűzifa kitermelés és felhasználás során.